A gyerekek életük legfontosabb szféráiban magukra hagyottak, a sebek, amelyeket elsősorban a családi élet és az iskola kudarcai ütnek, kezeletlenül szorongásokká, indulatokká mérgesednek és ez a lelkiállapot fogékonnyá tesz a képernyőről áradó durva erőszakra, a könyörtelen agresszivitásra- olvashatjuk Ranschburg Jenő: Szemben a képernyővel c. tanulmányában.