Oldal.Info
Gerillakötés, avagy az utcaművészek újra támadnak
Körkép a színes, vidám és ártalmatlan kötögetős graffitiről. Graffitizők, rettegjetek! Jönnek a fonalbombázók! Mielőtt bárki valami szörnyűségre gondolna, gyorsan eláruljuk, hogy nem egy új haditechnikáról lesz most szó, hanem egy roppant ötletes utcai művészeti formáról. A mozgalom szülőanyja A kötögetős graffiti ötletét állítólag a frusztráció szülte: lelkesen kézimunkázó háziasszonyok kiborultak azon, hogy otthonukat ellepik a be nem fejezett kötésprojektek, és úgy gondolták, az itt-ott hányódó darabokat kreatívan is fel lehetne használni. Milyen igazuk volt! A mozgalom 2005-ben indult a texasi Houstonban, ahol Magda Sayeg és anonimitásba burkolózó társa létrehozta a Knitta Please névre keresztelt alkotócsoportot. A cél az volt, hogy színes, mintás kötésekkel, horgolásokkal dobják fel az elhanyagolt, jellegtelen, szürke városi közösségi tereket. A fonalbombázást Magda először saját butikján tesztelte: az ajtó kilincsét kötötte be, vásárlói pedig odavoltak a pihe-puha fogantyúvédőért. Ha kedvet kaptál a kézimunkához, lapozd fel a decemberi Éva Mollie Makes mellékletét, és lepd meg saját készítésű ajándékokkal szeretteidet! A Knitta Please azóta már felbomlott, Magda, az alapító viszont világhírnévre tett szert eredeti városszépítő akcióinak köszönhetően. Az egész világsajtót bejárta egy fotó arról a mexikóvárosi buszról, amelyet Sayeg a kerekektől a tetőig tarka mintás horgolt-kötött huzattal vont be. Az ügyes kezű fonalbombázó azóta olyan neves cégektől kap megbízást, mint az Absolute Vodka vagy a Mini Cooper, és szinte a világ összes nagyvárosában volt már önálló kiállítása. Ha egy vírus elszabadul A Knitta Please tevékenysége sokakat megihletett: a kötögető graffiti hívei világszerte gombamód szaporodnak. 2009-ben Japánban, a skandináv országokban, Dél-Afrikában és az Egyesült Államok több államában is alakultak hasonló csoportok. A festékkel készült graffitival ellentétben a fonalbombázás megítélése egyértelműen pozitív. Ezt ugyanis – ha szükséges – könnyedén el lehet távolítani. A tevékenység mégis mindenütt illegálisnak minősül, bár tudomásunk szerint eddig még soha senkire nem róttak ki büntetést kötögetés miatt. A hatóságok lagymatag hozzáállásának az lehet az oka, hogy a fonalbombázás célja nem a vandalizmus: elsősorban a közterek személytelenségére, elhanyagoltságára próbálják felhívni a figyelmet – jó példa erre Juliana Santacruz Herrera akciója: ő a párizsi utcák kátyúit foltozta be színes kötésekkel. A fonalbombázók az erőszak, a háborúk ellen is állást foglalnak: Sayeg egy Balin található katonaszobor fegyverét húzta be fonallal, Koppenhágában pedig Marianne Jørgensen irányítása alatt ezer önkéntes kötötte be rózsaszínnel a második világháborúból ott maradt tankot. Az installációt még egy pink pomponnal is megfejelték. --pagebreak-- Kössük be a várost! A gerillaakció – úgy tűnik – szépen lassan önálló művészeti ággá növi ki magát. Lauren O’Farrell 2009-ben megalapította a londoni Knit the City csoportot, azzal a céllal, hogy „bekössék Londont és megajándékozzák az egész világot a gyapjú melegségével”. A csapat tagjai szuperhősök inspirálta álneveken futnak: Deadly Knitshade, Knitting Ninja, The Fastener és Lady Loop, hogy csak néhányukat említsük. Általában fényes nappal, frekventált közterületeken állítják fel alkotásaikat, és fel is címkézik őket. A papírcímkén rajta van a csoport neve, honlapjuk címe, valamint egy felhívás – „Ismerd be a lopást!” –, mellyel arra biztatják a járókelőket, hogy nyugodtan nyúlják le kreációikat. Leghíresebb installációjuknak a Parliament Square-en álló telefonfülke forrás számít, amit úgy dekoráltak ki kötéseikkel, hogy a fülke továbbra is használható maradt. Ebből is látszik, hogy a csoport nagyban utazik: ők nem bíbelődnek holmi kilincshuzattal vagy szoborra aggatott lábmelegítővel – projektjeik óriási méretűek és önálló történettel, üzenettel rendelkeznek. Ilyen volt például „A bánat hálója” névre keresztelt, közel négyméteres installáció, amely egy pókhálót ábrázolt, benne a pókkal és áldozataival, vagy a Királyi Operaházban álló balerinaszobor, amit tetőtől talpig kidekoráltak a Diótörő szereplőinek miniatűr kötött figuráival. Magda Sayeghez hasonlóan időközben a Knit the City is jól jövedelmező üzleti vállalkozássá nőtte ki magát: a hobbikötögetés ma már komoly munka, hiszen – a továbbra is futó saját projektek mellett – nemzetközi mamutcégek felkéréseinek és megrendeléseinek is eleget kell tenni. Abból, amit ezek a cégek fizetnek, bizony jó sok fonalra telik! Fotók: Éva magazin / Cesar Ortega, Ben Sayeg, Mike Piscitelli, Jean Michel Sicot, Shawn Thomas, Mike Piscitelli, Salbatore Vitale. További fotók: Pinterest, torontoknitcafe.wordpress.com, Facebook