A bugyis fősodor

2013. november 1. 18:33, Éva Magazin

Nem lehet kinyitni a tévét vagy az internetet anélkül. Hogy ez menne. Ez a szenny. Feslett nőszemélyeknek öltözött sztárok, explicit erotika. Bezzeg az én időmben. – Bugyiban vannak. De mindegyik. Ez most a divat. Rihanna bugyiban. Beyoncé bugyiban. Madonna elmúlt ötven, de a lemezborítóján bugyiban van és terpeszt. Madonna lemezborítója 2008-ból Lady Gaga áttet­sző tangában. Láttad a Telephone című klipet? – Amiben kikockázták a lába között? – Ez a sztenderd fellépőruhájuk. Nézd, megmutatom – veszi elő Andi az okostelefonját, néhányszor rábök a képernyőre, bepötyögi, hogy „Katy Perry concert”, és már sorjáznak is a képkeresőben a bugyis koncertfotók. Nyolc fej zsúfolódik össze a 3,5 hüvelykes képernyő körül. – Nem látom. Hadd nézzem én is – furakszik oda Attila, a jelenlevő egyetlen apuka, mire Kriszta viccből fél kézzel rendreutasítja, de közben előkerül az ő telefonja is. Érdekes­ség, hogy a családjukban Attila vonzódik kevésbé a kütyükhöz. Ugye, milyen érdekes? – Nézzük meg inkább a laptopon. Rihanna Szigorú nevelési elvek De sajnos nem lehet, mert azon meg tizenkét gyerek (átlag­életkor 5,75 év) bámulja egymás hegyén hátán, az íróasztalon ülve, a forgószék támlájába csimpaszkodva – Biztonságos ez, Kriszta? –, ahogy egy tizenharmadik épp átlép valami képességfejlesztő játék következő szintjére. Két nagyobb – tíz év körüliek – már elvonult a gyerekszobába: éppen kicserélték a telefonjukat egymással, hogy kipróbálják a másik játékait. Bizalmas lehet a viszony. (Szigorú nevelési elvek vannak érvényben: Máté, akinek a szülinapja alkalmából vagyunk itt, csak képességfejlesztőket játszhat és csak hétvégén. Ezért a péntek a kedvenc napja. Mindez a bátyjára nem vonatkozik, neki saját telefonja van, amit csak főbenjáró vétség esetén vonnak meg tőle. Időnként próbálják fegyelmezni, hogy keve­sebbet játsszon rajta, de őt már nem nagyon lehet. Beszippantotta a cybertér.) Régi dizőz Meglepő a csend ahhoz képest, hogy a fiúk fél órája még üvöltve rohangáltak és kardoztak. A lányok meg azt próbálták elosztani egymás közt, hogy ki kibe szerelmes a jelenlevő fiúk közül. Volt, aki többet is meg akart kaparintani magának, de szerencsére sikerült aztán megegyezni. Én hitetlenkedve hallgattam, hogy mindezt az érintettek füle hallatára teszik, de a szülők szemlátomást már immunisak erre. Máté időnként szakszerű utasításokat ad az éppen soron levő ovis társának, hogy mikor hova lőjön, máskor meg kisebb ren­dezkedés kezdődik, hogy akkor ki játsszon a következő körben.   --pagebreak-- Központi téma: a ruhaipar Hol is tartottunk? Ja igen, a bugyiknál. – Az nem is bugyi, hanem tornadressz – jegyzi meg Attila az egyik képre mutatva. – Nekem édes mindegy. Látszik a hátsója. Meg az is látszik, hogy milyen alapozóval kenték le a begyulladt szőr­tüszőit. Ha még egyszer azt mondja nekem valaki, hogy Ame­rika prűd ország, körberöhögöm. – Még hogy prűd. Ha prűdek lennének, akkor talán nálunk se lenne ez az életveszélyes partizás. Vagy lehet, hogy akkor a bonobómajmokat majmolnánk? – mindenki jót mulat Attila bon mot-ján. Kriszta meg is próbál rátromfolni. Kristen Stewart – És az megvan, az a Kristen Stewart? Ahhoz képest, hogy az Alkonyatban egy szende szűzlányt játszik – itt észreveszi magát, és kissé lehalkítja a hangját –, a premierfotókon úgy néz ki, mint egy utolsó ribanc. – Ez az arcberendezése miatt is van. Eleve idő­sebbnek látszik a koránál. Gyerekszínészként is kicsit felnőttes aurája volt – vélekedik Ági. Mindenki elhallgat, és felnéz az érintőképernyőből. Ági nagy­mama, és Máté egyik óvodai csoporttársának – aki Mátén kívül még két fiúba szerelmes – kísérőjeként tartózkodik a zsúrban. Nahát ez mégsem járja. Andi „vizsgáztatni” kezdi: – Mi van most vele? Még mindig a Robert Pattinsonnal jár? – Á, rég szakítottak, csak hát tudod, fent kell tartani a látszatot a rajongók kedvéért – válaszolja szinte nemtörődöm hangon Ági, és belekortyol a vörösborába. Így utólag sajnálom, hogy nem fotóztam le Ágit. Egy karcsú, ápolt asszonyt kell elképzelni lobogó sötétvörös hajjal és ah­hoz színben harmonizáló körmökkel. Ha nem mutatkozik be, nem jövök rá, hogy ő egy generációval odébb van. – Ilyen azért a nyolcvanas, kilencvenes években nem volt. Oké, miniszoknya az volt, meg combcsizma. Meg volt „erotikus tánc” is, meg piros körömcipő. De nem volt kötelező az egy szál bugyi. – Szerintem azért, mert akkor még csak egyetlen tévécsatorna volt, és később is még mindig nagyobb volt a kontroll, mint most. De az internet meg a youtube korában semmit sem lehet megakadályozni. Nézz oda, tisztára úgy néz ki itt a Britney, mint egy profi rúdtáncos. Pedig fiatalabb korában ő is hosszú nadrágban nyomta. Britney Fecskében is! – Szerintem inkább az a kár, hogy a férfi énekesek nem fecskében lépnek fel. Igen, ez az én számon szalad ki, mivel már egy ideje be­sokalltam a témától. Úgy látszik, mind ez idáig módszeresen gyakorolt önfegyelmem hiábavaló volt: egyszerre csak ott álltam a levegőben lógó, félresikerült mondatommal. Két apró probléma van: egyrészt eleve nem szívesen kapcsolódom be ilyen beszélgetésekbe, másrészt óvatossá tesz maga a helyzet, miszerint a legjobb barátnőm kisfiának a buliján én vagyok az egyetlen, aki se nem gyerek, se pedig nem a gyerekét (unokáját) kísérő szülő. Ami egyáltalán nem szokatlan szituáció. De azért óvatos szoktam lenni, általában. Vagy legalábbis eddig azt hittem. Szerencsére Kriszta tapintatosan tölt nekem még egy pohár bort, a beszélgetés pedig szépen visszaterelődik – hova máshova – a régi medrébe. Ágitól megtudjuk, mi történt a Hannah Montana-sorozat néhány hete vetített fináléjában. Hosszú ruhaipari polémia bontakozik ki Dóri és Attila között arról, hogy mi a különbség a bugyi és a forrónadrág között, meg hogy nem kellene-e törvényileg kötelezővé tenni a 20. század eleji fürdőruhaszabásokat. Beyoncé És a jelenlevők tovább elemzik a je­lenséget a digitális technika tükrében. Közben továbbra is egyik ámulatból a másikba esnek a mobiljuk képernyőjén megjelenő képtalálatokon, a kölykök pedig – mivel a lányok már félórája követelik – áttérnek a lufipukkasztós játékra. Fotó: Éva magazin / Europress, Pinterest. Ez a cikk az Éva egy régebbi számában jelent meg.

Tovább a teljes cikkre...

Keresés