Miért pont hét napból áll egy hét?
És mit jelent pontosan, hogy kedd meg szerda? Ma már természetes, hogy naptári rendszerünk fontos alapciklusa hét napból áll, ez azonban nem mindig volt így a történelemben. A régi rómaiak például nyolcnapos beosztást használtak, a francia forradalom idején pedig rövid időre a tíznapos dekádokat elevenítették fel. A hetes szisztémát a babiloniak dolgozták ki, feltehetőleg a Hold hétnapos rendben bekövetkező fázisváltozásai alapján, és tőlük vették át más népek, köztük a zsidók. A Bibliában is ez a hétnapos ciklus szerepel, innen emelte át naptári rendszerébe a keresztény egyház. A görög-római hagyomány a hét napjait istenekről nevezte el. fotó: Wikimedia Commons Tudtad, mit jelentenek a hét napjai? A magyarban egyébként a napok nevének többsége sorszámot rejt: a hétfő az első nap, a „hét feje”, a kedd a „kettedik” nap, a szerda, csütörtök és péntek a szláv „közép”, „négy” és „öt” szóból ered. Végül a szombat a héber sabbátból származik, a vasárnapból pedig mai füllel is könnyű kihallani eredeti jelentését: vásárnap! Szöveg: Móray Gábor