Nyáron még a városban is előfordul, hogy a forró levegőben megtörik a fény. A délibáb nem is olyan ritka, mint hinnénk: nemcsak a Hortobágyon találkozhatunk vele, hanem például a nyári országúton is, mikor a távolban csillogni látjuk az aszfaltot. A jelenség kialakulásához három dolog kell: erős napsütés, sima föld- vagy vízfelület és szélcsend. A tűző napfény felmelegíti a felszínt, az pedig a fölötte lévő levegőt. Ha nem fúj a szél, ennek a légrétegnek a hőmérséklete akár 10–15 fokkal is meghaladhatja a felette lévőét, és a két réteg fénytörési tulajdonságai annyira eltérővé válnak, hogy határfelületükről a lapos szögben beeső fénysugarak teljesen visszaverődnek. A felszín fölött láthatatlan tükör alakul ki, amely távoli tárgyakat vetít elénk, és csalafinta módon megbolondítja a valóság képét. Minél nagyobb a felülete, annál teljesebb a káprázat, ezért van az, hogy a leglátványosabb délibábokat tengereken és sivatagokban csodálhatjuk meg. Szöveg: Móray Gábor, fotó: Europress