A szerkesztő levele az Éva Konyha különszámból. Jól főzni nem könnyű. Jó lapot készíteni a főzésről még nehezebb. Lélek és ízlés kérdése. Ebből eredően mindkét műfaj szubjektív. Az viszont objektív tény, hogy az ételek lefényképezése az egyik legbonyolultabb műfaj a fotográfián belül. Magyarországon ennek a közelmúltig nem volt trendje, nem volt kulturális hagyománya. Szeretem a pörköltöt is, a gulyást is, de ha egy korábbi gasztronómiai kiadványban megláttam őket, a találkozás nem étvágygerjesztő volt, hanem inkább ijesztő, mintha a marhapöri le akarna ugrani a lapról, hogy felfalja az olvasót. Úgy hat éve itthon is változott a világ. A közösségi média jóvoltából egyre nagyobb teret kapnak azok a nők, akiknek elegük van a kilenctől ötig monoton világából, a munkahelyi robotból, és meg akarják mutatni kreatív oldalukat. Készítsünk gyorsan valami finomat, tálaljuk rafináltan, fotózzuk le okostelefonnal, osszuk meg a képet és az élményt is: ez lett a trend. Úgy festeni, szobrot faragni, zenét szerezni, verset írni, hogy másoknak is örömöt, élményt adjon, kevesen képesek. Főzni és értékelhető módon fotózni bárki könnyedén megtanulhat. A főzés (és vele együtt az ételfotózás) a hétköznapi művészet rangjára emelkedett, háziasszonyi kötelességből szabadságot adó önkifejezési formává vált. Éljen a gasztroforradalom! Légy részese te is. Az Éva Konyha különszáma ehhez igyekszik inspirációt adni. Szöveg: Pócsik Anita, fotó: Emmer László