Tudtad, mi mindenre jó kedvenc dísznövényed? Az ókorban a kövirózsáról azt vélték, megvédi a házat a villámcsapástól, ezért gyakran ültették a házak tetejére. Ezt a feltevést ugyan nem sikerült tudományosan igazolni, ám a sziklakertek kedvelt dísznövényének számtalan más jótékony hatást tulajdonítanak ma a kutatók, természetgyógyászok. A kövirózsa latin neve sempervivum, azaz örökké élő – ez a név a növény szívósságára és remek túlélő és alkalmazkodó képességére utal. A sempervivum tectorum, magyarul házi kövirózsa, amellett, hogy gyönyörű és nem igényel folytonos, aprólékos gondozást, csodás gyógyhatással is rendelkezik. A húsos levelű virág legfőbb hatóanyagai a csersav, a gyümölcssav, a C-vitamin, a szabad aminosavak, a flavonoidok és a nyálkaanyag. A népi orvoslásban gyakran használják a növényt gyulladáscsökkentő, hűsítő, összehúzó hatása miatt. Kipréselt, zselés nedvét használhatjuk szájüregi fertőzések, rovarcsípések, vágott sebek, égési sérülések kezelésére, és az ajakherpesz, futószemölcs leszárítására. A kövirózsa leve a középfülgyulladással járó fülfájást ís enyhíti, ezért a népnyelvben fülfűnek is nevezik: fülbe csepegtetve, rövid időn belül érzékelhetjük a javulást. A gyógyítás mellett a szépüléshez is igénybe vehetjük jótékony hatásait: ha nedvét egyszerű, gyógyszertári krémbe keverjük, használhatjuk májfolt vagy egyéb bőrelszíneződés halványítására, eltüntetésére. Napégés ellen az aloe verával is felveszi a versenyt. Préseljük ki egy alaposan megmosott virág leveleit, keverjük össze egy evőkanál olívaolajjal, adjunk hozzá pár csepp levendulaolajat, és kész is a tökéletes napozás utáni kence! Tipp: Használjuk tyúkszem eltávolítására! A kövirózsa félbevágott levelét rögzítsük a tyúkszemre egy éjszakára, másnap áztassuk ki a lábunkat, és kapargassuk le az elhalt bőrt. Ismételjük, ameddig szükséges! A kövirózsa káros mellékhatásairól nincs tudomásunk! Szöveg és fotó: Ribánszky Ágota